18. rész.: Rémálom

Jókora késés után de újra itt vagyok.

1.000+ megtekintés? áááá *-*  

Szeretlet titeket! 

ha nem lesz meg az 5 komment szerintem nem folytatom.

xoxo

~bii

- Jessy -

Reggel szörnyű fejfájásra ébredtem. Tulajdon képpen forgott velem a világ. Hihetetlenül szar érzés volt. .. Körülnéztem. Nem volt ismerős a hely. Gondolkodtam, hogy hogy kerülhettem ide és, hogy most hol is vagyok. De csak arra emlékszem, hogy eljöttünk Newbury-be a lányokkal és, hogy táncolunk. Aztán minden sötét. Nagy gondolkodásomban észrevettem, hogy egy cetli, egy pohár viz és egy aspirin hever az éjjeli szekrényen. A cetlin ez állt: ' Fejfájás esetére. - Niall. xx ' . Bevettem a  fájdalom csillapitót és megpróbáltam lábra állni. Sikerült is. Igaz még kicsit szédültem de haladtam. Lassan de biztosan. Kimentem a szobábol majd lementem egy nagy lépcsőn. Előttem volt  a bajárati ajtó, jobbra a nappali és a fürdő, balra a konyha. A konyhából hangokat hallotam. Elindultam arra fele.
Ott voltak a fiúk és Eleanor. A fiúknak látszólag semmi bajuk nem volt. Viszon Ell. Hú, nagyon szörnyen nézett ki. Karikás szemek, kómás tekintet. Épp el nem aludt a kávéját iszogatva.
- Jó reggelt! - tipegtem oda valahogy a konyha pulthoz és ültem le egy székre.
- Neked is jó reggelt! - jött oda Niall. - Jól vagy? - nyujtott át egy csésze kávét.
- Nemigazán! Fáj a fejem, szédülök és azt hiszem, hogy .... hánynom kell! - azzal kifutottam a konyhából, be a fürdőbe. 
Miután sikeresen átadtam gyomrom tartalmát - ami nem volt más mint az a pohár viz és az aspirin - kiöblitetem a szám és visszavánszorogtam a konyhába.
- Mennyit ittatok a tegnap este? - kérdezte Liam.
- Tessék? - kortyoltam bele a kávémba - Semmire nem emlékszem. Csak arra, hogy ideértünk és elkeztük táncolni .. aztán nagy sötétség
- Nem is csodálom .... Ami itt fogadott bennünket... - mondta Harreh.
- Eléggé berúgtunk. Sosem voltam még ilyen szarul. - motyogta Ell.
- Az nem kifejezés. Tetőről ugráltatok a medencébe. - mondta Zayn eléggé fura arckifejezéssel.
- Eleanor te még a kerti törpével is beszélgettél. - mondta Louis ahogy a kávéját itta.
- Te úr isten! - tátva maradt a szám. - Mekkora cirkusz lesz ebből. Szerintem már cimlapon vagyunk .. - mondtam majd eszembejutott anya. - ..  és anya is látta. És ki fog akadni. És.... - itt megálltam.
Mindeki elhalgatott. Kinós csend telepedett ránk. Danielle és Perrie zavart meg akik szintén olyan kómás fejjel jöttek be a konyhába mint én. 

/pár órával később/

Éppen a kanapén ültünk és valami agybutitó műsort néztünk mikor hallotam, hogy cseng a telefonom. 
- Hol a fenében van már? - kerestem. Aztán megtaláltam a  kanapé alatt (?) . Anya volt az.
- Szia anya! - vettem fel és csak reménykedni tudtam, hogy nem adták le a tévében az esti malőrünket.
- JESSY PETERSON! Ezt mégis, hogy képzelted? Megbizom benned, elengedlek és te ezt csinálod? Mitörtént veled kisasszony? És még hazudsz is? AZONNAL GYERE HAZA! - orditott anya.
- De ..
- Semmi de! Gyere haza! Ez nem telefon téma! - azzal kinyomta. Én csak álltam és bámultam ki a fejemből. A többiek is csak bámultak rám. Anya annyira orditott, hogy ők is halloták. Megint csend telepedett ránk. Ezt most nem Danielle vagy Perrie törte meg, hanem a csengő.. Liam ajtót nyitott. 
- Mi a francot képzeltek magatokról? Azt hiszitek, hogy nektek mindent szabad mert ti vagytok a ' nagy One Direction' ? - mutogatta a macskakörmöket a levegőben Richard valami nagyon ocsmány pofával. - Fogjátok fel, hogy itt ÉN irányitók. Ti TŐLEM függtök és nélkülem sehol nem lennétek. Örüljetek annak, hogy még nem hagytalak ott benneteket. A tenyereteken kéne hordozzatok engem és úgy bánotok velem mint egy istennel. De nem. Ti csak azt nézitek ami nektek jó és azt csináltok amit akartok. Ide jönnek a kis ribijeitek és show-t rendeznek. Aztán most fizethetem le az összes tévést és rádióst, hogy száljanak le a témáról. Minden újság a tegnapi kis incidensről beszél, tévékben minden hiradóban leadják a tegnapi videókat, a rádiósók meg ezen csámcsognak már mióta. - itt abbahagyta az orditást aztán nagy levegőt vett és folytatta. - Niall! Nem tűröm ezt a kis csitrit tovább. Azonnal dobd. A többiek maradnak. Hisz nem veszithetünk rajongókat! - sarkon fordult és kiment. Aztán még visszabökte. - Ja amúgy ma van 3 interjútok. Van bő fél órátok odaérni az elsőre. - azzal elment.
Belénk fagyott a szó. Köpni-nyelni nem tudtunk. Belőlem kitört a sirás. Eleanor odajött és megölelt.
- Én megölöm! - tombolt Niall a többiek meg megpróbálták lefogni.
- Nyugodj le! - orditott vele Harry.
- Ez ellen semmit nem tudunk tenni.. - mondta Liam. 
Mit sem törődve másokkal, a telefonom szoritva kirohantam a házból. Hallotam ahogy utánam kiáltanak de nem érdekelt. Csak szaladtam, isten se tudja merre. Szerencsémre pont akkor ment el előttem egy taxi. Gyorsan leintettem, beszálltam és hazamentem.

~*~

- Már vártalak kisasszony! - szólt anya a nappaliból. Odamentem és fejemet lesütve vártam, hogy megszólaljon. - Nagyon elzülöttél mióta ezzel a sztárocskával jársz. Hazudsz, iszol, cigizel. Mégis, hogy képzelted ezt? Mi? - kiabált anya. - Egy ideig nem találkozhatsz vele! 
- Ne aggódj ez miatt! Nem fogok! - mondtam eléggé bunkón majd ránéztem kisirt szemeimmel. Láttam az arcán egy kis megdöbbenést. Láttam, hogy szólni szeretne de nem hagytam. - Nem érdekel anya. Az életem el van cseszve! - orditottam vele és felszaladtam a szobámba. Bezártam magam után az ajtót, hogy anya még véletlenül se tudjon bejönni. Hugo bent maradt velem. Neki sirtam ki magam mint mindig. A telefonom folyamatosan csörgött. Jöttek az üzenetek és hivtak is jó párszor. Anya az ajtót döngette, hogy engedjem be. Nem tudott érdekelni. Csak sirtam és meséltem Hugo-nak, hogy mi történt. Ő mintha értené csak nézzett engem és odabújt hozzám. Olyan kérdések kavarogtak a fejemben, hogy 'Miért nem tudok mindekinek megfelelni?' 'Miért utálnak engem?' 'Miért pont velem történik ez?'
Aztán meguntam az egész helyzetet. Letöröltem a könnyeimet  és elővettem a laptopom. Felléptem Twitter-re. 2000+ új követő,100 üzenet. Ilyenek voltak:
' Örülök neked és Niall-nek. Nagyon szépek vagytok együtt'
' Úr isten! Annyira aranyos lány vagy! HÁZASODJATOK ÖSSZE!'
' Szia Jess. Találkoztunk a plázában. Nagyon aranyos és rendes lány vagy. Kellemes csalódás a számomra. Remélem boldogok lesztek Niall-el. xx '
Kicsit felviditott ez a sok üzenet. Néhányon elmosolyodtam. Kezdett elmenni a rossz kedvem mire egy ilyet találtam:
' Nem tudom, hogy ki ez a mocskos kis ribanc @JessPetersonxoxo de az biztos, hogy megkeserüli még azt is, hogy a világra jött.! '
És ismét eltörött a mécses .. aztán megint abbahagytam és újra olvastam a kedves üzeneteket. Aztán Tweeteltem.
' Haters gonna hate and potatoes gonna potate' 
Ezt követően leléptem. Kerestem valami vigjátékot, hogy tereljem a gondolataimat. Nem nagyon sikerült és a film sem tudott lekötni, ezért inkább megpróbáltam aludni.